100. nap - visszaesés után 3 nappal

Na, ez a századik lett volna az a nap, amikor sokkal viccesebb lett volna visszaesni, nagyon bánom, hogy nem bírtam ki idáig, de most már mindegy :) A tegnapi nap mérlege végül 9 szál lett, de már megint úgy, hogy egészen késő délutánig csak 5-öt szívtam el, és minden további szálra való rágyújtásnál éreztem, hogy hülyeség az egész, nem akarom, nem kéne.

A visszaesés első napjától kezdve ezt érzem amúgy, hogy egyáltalán nem is értem, mi olyan krva jó ebben a cigiben, és miért is kellett nekem rágyújtanom?! 

Figyelem a hatását minden alkalommal, és Ad1: egyáltalán nem nyugtat meg, sőt, a pulzusom még fel is ugrik tőle, érzem, hogy a szívemnek nem igazán tetszik. Kimelegszik és kipirul az arcom tőle (főleg az első szálaktól). Ad2: semmiféle gyönyörérzetet nem érzek sem az agyamban, sem a testemben, kétséges, hogy egyáltalán termel-e az agyam ilyenkor dopamint. Tehát egy-egy cigi elszívása után a világon semmivel sem vagyok jobban, mint előtte, sőt, rosszabbul vagyok, mivel semmivel sem vagyok jobban, ezért mérges vagyok a fölösleges rágyújtás miatt. És az értetlenkedés miatt. Miért kell ez nekem????? Ad3.: egy dekával nem vagyok koncentráltabb rágyújtás után, sem összeszedettebb, szóval az életérzésem tényleg egy icipicit sem javul tőle, hanem inkább romlik.

Az egyetlen pozitív érzés, amivel az egész visszaesés jár, az a végtelenül megnyugtató szabadságérzet, hogy mivel megengedtem magamnak a dohányzást, már nem szorítja abroncsként a tudatomat az a hülye érzés, hogy elvették a játékomat, cserbenhagytak, főképp pedig az, hogy valami tilos nekem. Tehát az önsajnálat és a dac volt a két legnagyobb ellenségem, de most lelepleződtek, és érdekes megfigyelni a belső örömöt ennek hatására. Hogy nem, nem kell sajnálnom magam, visszakaptam a játékomat, a szövetségesemet, és nem, nem tilos cigizni, itt van, nesze,  cigizz baz.meg, nincs semmi baj :) És mikor ez eszembe jut, akkor az tényleg jó, áradó, finom érzés.

És akkor ezekre a finom kis örömökre jön rá a csalódás. Hogy ez nem is jó játék, és nem is jó szövetséges, nem segít semmit, sőt elvesz tőlem. De akkor mi a fenét keres az életemben? 

Körvonalazódik egy újabb elhatározás az elszakadás irányába.