97. nap - a Nagy Visszaesés

Visszaesésközeli állapotban vagyok. Ha egyszercsak nem írok ide semmit, mondjuk legalább két napig, akkor valószínűleg rágyújtottam.

Egyszerűen nem bírom tovább szövetséges nélkül. Annyira egyedül vagyok, és úgy érzem, semmi segítségem nincs. A cigi irgalmatlanul sokat segített, megvigasztalt, örömöt okozott, megdicsért, programot csinált, lekötött, társam volt mindenben. Már tegnap is egész nap úgy kerülgetett a vágy, hogy bemenjek egy dohányboltba, hogy alig tudtam ellenállni. Úgy szeretnék hátradőlni egy jó cigifüstben, úgy szeretném, ha feloldódna ez a keménység, ez a görcs, ez a lázas sóvárgás, ami bennem van. :(

És nem jó módszer az, hogy elhessegetem a gondolatot, ez marhaság. Ezt tényleg én találtam ki?! Ez rohadtul nem működik. Mert sokkal erősebben támad újra a vágy. Muszáj valamilyen érvvel ellene menni, harcolni kell vele, nem lökdöshetem folyamatosan a sötétbe vissza, mert ott láthatatlanul megerősödik, és döbbenetes erővel bukkan fel újra. Ez nagy hiba volt, nekem ez nem működik, másnak talán igen, de nekem semmiképp. 

34 év dohányzás. Ha ez most nem sikerül, akkor ezzel fogom vigasztalni magam. Hogy ez még csak a második próbálkozásom. Igaz, hogy azt hittem, az utolsó lesz, de lehet, hogy nem. Na és akkor mi van?! Nem hiszem, hogy valaki nálam jobban felkészült volna arra, hogy le akar szokni. Ennél többet én nem tudok tenni az ügy érdekében. Ha ez sem volt így elég, akkor leszarom, tényleg, az egészet.

Oké, ha rágyújtok ma, akkor azért beírom. Tartozom ennyivel annak a 6-7 embernek, aki rendszeresen olvas. És tényleg nagyon sajnálom :( Úgy érzem, én mindent megtettem. 

Update-------meghoztam a döntést. Egyelőre feladom. Nem bírtam ki legalább a századik napig, de nem baj. Isten bizony, meg fogom próbálni újra, de fogalmam sincs, hogy mikor. Drukkolok mindenkinek, aki nem adja fel, tartsatok ki, ne legyetek olyan bénák, mint én. :) Talán valamit rosszul csináltam, vagy talán a pszichológus jött későn, sokkal korábban el kellett volna kezdeni a kutakodást, hogy miért cigizek, és miért ragaszkodom hozzá foggal-körömmel, mert így most nem tudom, hogy mi a fő baj, ami ellen dolgozni kellett volna ezerrel, az első pillanattól fogva. 

Arra gondoltam, hogy talán folytatom a blogot később, azért, hogy le tudjam írni, milyen negativitások jönnek majd a dohányzásból,  vagy csak úgy egyáltalán, talán a következő leszokás idején hasznos lesz visszaolvasgatnom ezeket az időket.