A Nagy Leszokás

2022. november 7., Hétfő

2022. november 09. 03:20 - Nyári Szél

Negyedik nap nikotin nélkül

Hűha! Három teljes napja nem dohányzom! :) Ez óriási. És ha a vasárnapot kibírtam, akkor a mai napot is ki fogom bírni. Így hajnalban még olyan kis könnyúnek tűnik.


Tegnap elképesztően erős napom volt. Az ételosztás őrült forgatagában egyfolytában rágcsáltam a nikotinmentes cigiket, a rágókat, és végig az járt a fejemben, hogy hiába szívom, vazze, nem jön belőle semmi nikotin, és hogy mennyire hiányzik. De mégis valahogy kibírtam, de aztán úgy elfáradtam basszus, hogy csak lézengtem.


Mégis be kellett mennem a Batyira, hogy vegyek nikotinmentes füstölőket, mert a reggeli szertartáshoz még nagyon kellenek, és elfogytak a nagy forgatagban. Persze, az újságos nyitvatartása megváltozott, már nincsenek nyitva vasárnap is este hétig, szóval tartoztam az ördögnek egy úttal, de nem baj, mert imádok utazni egyébként :) Úgyhogy Lidl, és ott vettem, csak ott nincs kávés. Na jó, ezt is abba kell hagyni, nem fogok így semmi pénzt spórolni.


Az elmúlt napok nagy tanulsága, hogy képes vagyok elfordulni a rágyújtási vágytól, és méghozzá egészen könnyedén. Nyilván segít a gyógyszer is, szóval nem bízom el magam, de hosszú idő óta először képes vagyok úgy dönteni, hogy még a nullás füstölőre sem gyújtok rá. És ez a belső döntés nagy elégedettséget okoz. Jár vele együtt egy belső elfordulás, amit szerintem eddig még sosem éreztem. Őszinte szándék született bennem, végre. (Ez a nem csak “szeretném”, hanem “akarom” is érzése. Ez azért fontos, mert valakitől hallottam, hogy nem elég az, hogy “szeretnék leszokni”, akarni is kell, igazán, tényleg, valóban. És hogy ezért nem sikerül sokaknak, mert nincs meg az igazi, őszinte szándék, csak egy felületes “jó lenne”. Ez pedig sajnos nem elég).


Próbálom erősíteni ezt a gondolatot, minden alkalommal, amikor elfordulok a rágyújtási vágytól, azt gondolom magamban, hogy “hát egyszer meg kell lépni”, “hát egyszer csak el kell szakadni, na”. Ilyenkor szoktam érezni sajnálkozást, önsajnálatot, néha még tiltakozást is, de nem elég erősek, hálisten. Jó lenne, ha mire elfogy a gyógyszer, ez egy erős és megfellebbezhetetlen gondolattá válna. Meglátjuk :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anagyleszokas.blog.hu/api/trackback/id/tr817973896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása