62. nap nikotin nélkül

Továbbgondoltam. És aki pedig nem vagány (értsd: nem cigizik, de úgy, hogy soha nem is cigizett) az száraz, unalmas, vértelen, szentéletű, és ha még dicsekszik is vele, akkor aztán végképp egy szenteskedő, rettenetes alak, akit messzire kerülni kell, vagy valami baj van vele. És ez pedig én bazira nem szeretnék lenni.

És ha abbahagyom a cigit, akkor ilyen leszek, és mindenki utálni fog, sőt, máris ilyen vagyok, mert nem tudok jóízűen együtt cigizni a bagós ismerőseimmel, máris kilógok a sorból, máris egy másik csapatban játszom a kis nullás füstölőimmel.

Érdekes, hogy tegnap egész nap ezen járt az eszem, és közben végig vigyorogtam. Olyan jólesett ezeket szabadon elgondolni, engedtem magamnak mindent őszintén feljönni. Kicsit meglepődtem, hogy ezeket gondolom. Honnan jönnek ezek??? Elég vicces ez a gondolkodásmód, mindenesetre. Kicsit oldódott is ez a görcsös dohányos identitás, hát nem lehet teljesen komolyan venni ezt a hülyeséget, nem igaz?! :)

Viszont hiába vicces, ha egyszer ilyen vagyok belül, ha ezeket gondolom, ha valamiképpen így találtam ki magam, ilyen következtetésekre jutottam. Vicces vagy sem, hat rám, befolyásol, sőt: meghatároz. Minél többször olvasgatom át amiket írtam, annál biztosabb vagyok benne.

Érdekes, hogy ki kell raknom magamból dolgokat, hogy meglássam.