81. nap nikotin nélkül

Na, hát már megint ez a francos matek: szóval azért olyan nehéz elérni a két hónapot a 80 nappal, mert  a 84 nap az már három hónap, vagyis 12 hét.

Namost innen nézve, khm.... szóval ez szép lesz azért. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha idáig eljutok.

Már két napja reggel sem füstölgetek. Végül is egész jól ki lehet bírni. Nyilván sokat rontott az élvezeti értékén az a felismerés, hogy milyen borzasztóan sok pénz megy el rá, és napról napra riadtabban figyelem a készletek fogyását polcon, ez pedig nagyon hasonlít ahhoz az érzéshez, amit dohányosként éreztem, és ez nem tetszik.

 Azt azért fontos tisztázni, hogy én a nullások nélkül esélytelen lettem volna a leszokásra. Irtó sokat segítettek a dohányzás illúziójának fenntartásában, a füst látványának ébren tartásában, és a valamihez nyúlás lehetőségének nyitva tartásában. Tehát ezt, hogy én reggel sem gyújtok rá, még egy nullásra sem, nem tudtam volna megcsinálni még három(!) hónappal ezelőtt.

Most viszont nem olyan vészes, a rágó segít, és az a gondolat is, hogy előbb-utóbb le kell vetkőznöm a régi szokásaimat, új szokásokat kell kialakítani, és most már van rá lehetőségem. Most már vagyok annyira elszakadva, hogy tudok ilyeneken gondolkodni, sőt, nem csak gondolkodni, hanem cselekedni is.

Eddig sajnos a régi szokások húzása olyan erős volt, hogy csak olyan helyettesítőkben tudtam gondolkodni, ami hasonlított, ami emlékeztetett, ami legalábbis egy kicsit rokon volt az eddigiekkel. Most viszont eljutottam a szabadságnak egy újabb fokára, amikor már önsajnálat, fájdalom és tiltakozás nélkül tudok új megoldásokon töprengeni. De azért idáig el kellett jutni, és ezexerint 3 hónap kellett hozzá.