16. nap nikotin nélkül

Egy picit jobb a helyzet, de ma megint Merőkanál, és sok embert fogok látni dohányozni. Mondjuk az sem tett jót, hogy a lányokkal találkoztam pénteken, mert igaz, hogy Kati is csak havonta egy szálat szív el, de ha azt pont akkor, amikor én ott vagyok, akkor sajnos rosszkor voltam rossz helyen :) Jó, oké, nem volt vészes.

Bekaptam reggel egy gyógyszert. Még van 26 darab. Úgy látom, hogy napi egyre még szükségem van, bár furcsamód elég is. Ez azt jelenti, hogy még 26 napig nem kell aggódnom, mert ha nagy gáz van, akkor van segítségem. Utána pedig majd csak a nyugtatóra támaszkodom. Egyelőre egy nap egyszer érzem szükségét az enyhe kis nyugtatómat bevenni. Remélem, később már az sem kell majd.

Igazából még nem érzem, hogy kialakítottam volna a nemdohányzós életemet. Vannak változások, például a reggeli kávémmal nem ülök ki a teraszra, mint eddig, és nem is hiányzik. Azt hittem, hogy ez lesz a legnehezebb, de valahogy magától értetődően abbahagytam. Most a számítógép előtt füstölök el nullaszázalékosokat. Sajnos, elég sokat, főleg reggel. Abba kell ezt is hagyni, el kell fordulnom a füstöléstől is.

Sajnos, a füst látványa nagyon kedves a szívemnek. Nehéz lesz lemondani róla. Régebben próbáltam füstölőt gyújtani, és a látvánnyal megelégedni. Részeredményeim voltak ezzel, de szerintem át lehetne állni. Többet kell próbálnom ezt. És a füstölőnek az illata is nagyon finom, hátha becserélődne a füstszag az illatra. Mondjuk, az már megfordult a fejemben, hogy nem gyártanak dohányfüst illatú füstölőt?! Ha nem, akkor miért nem? Még senkinek nem jutott eszébe?

Bevallom, ha dohányos emberrel találkozom, szeretek mélyet szippantani a cigi füstjéből, nem irritál, és nincs vele semmi bajom. Nagyon jólesik.