23. nap nikotin nélkül

Tegnap volt az első olyan nap, amikor spontán örömöt éreztem. Nyugtató és gyógyszer nélkül, magamtól. Lebegett az egész nap fölött valami nyugalom és egyfajta öröm, bugyborékoló, belső, kitörni vágyó érzés, amit jobb híján örömnek neveztem el, és ami végül nem tudott utat találni (fogalmam sincs, miért).

Lényeg, hogy nem volt rossz, na. Valahogy egész nap nem éreztem, hogy szívesen rágyújtanék, és amikor mégis eszembe jutott a cigi, akkor is azonnal a helyén volt. Ez azt jelenti, hogy nem kellett küzdeni vele, nem kellett kezdeni a szokásos rábeszélést belül, hogy “jaj, de hát ez csak egy élvezeti szer, le tudok én erről mondani, nincs rá szükségem, nem vagyok rászorulva stb.”.

Ami egyébként ilyenkor a legtöbbet szokott segíteni, az egy olyan gondolat, hogy beleélem magam abba a régi szituba, amikor már nem is okoz akkora örömöt a cigi, merthogy telítődik vele a szervezet, és egyre többet kell szívni, és mégsem adja ugyanazt az érzést, sőt, kimondottan frusztrál, hogy csak gyújtom meg sorban a cigiket, de alig van benne öröm, akkor miért is szívom?! Ezek a gondolatok a cigizős időkben rendszeresek voltak, de tehetetlenül álltam előttük, mert a függés és a rutin rávett a rágyújtásra akkor is, amikor igazából semmi jó érzés nem járt már vele. És emlékszem erre, és tudom, hogy hamar eljönne megint ez az időszak.

Tehát valójában csak az első szál cigi esne igazán jól, a többit már csak az újra elkapott gépszíj miatt szívnám, szóval nagyon megbánnám, és ha ez így van, akkor azt az egy szálat meg egészen könnyen el tudom engedni.

És hálisten tegnap még ezt a gondolatsort sem kellett átgondolni, mert egyből ez a hozzáállás jött magától, nagyon jó volt. Erősnek éreztem magam. Ugyanakkor tudtam, hogy ennek az erőnek az volt az ára, hogy végig kellett csinálni ezt a három hetet a maga mindenféle sötét bugyraival, szóval  igazán nagyon értékelem most a megtett utamat. Lehet, hogy akkor nekem  három hét is elég volt ? Úgy értem, hogy most már akkor könnyebb lesz ezentúl? Vagy még várható valami hangulati visszaesés? Jó lenne tudni, hogy ez mennyire stabil.

Na, majd ma a Merőkanál-főzésnél kiderül. Viszek sok rágót, viszek nullaszázalékosakat, és biztonsági tartaléknak a gyógyszerből is, nyugatóból is.